Iskolánk története

 Intézményünk 1973 szeptemberében nyitotta meg kapuit Győr első lakótelepén, Adyvárosban.

A 30 000 lakosú városrész 24 tantermes általános iskolája Győr legnagyobb és legmodernebb oktatási intézménye volt, melynek tervezésekor Rosta János építész a hazai és nemzetközi iskolaépítési tapasztalatokat tanulmányozva, a pedagógiai igényeket, a célszerűséget és a harmóniát szem előtt tartva olyan létesítményt tervezett, amelyre ma is rácsodálkoznak a hozzánk látogató vendégek.

 Büszkén mutatjuk a hozzánk látogatóknak karzatos tornatermünket, a 25 méteres feszített víztükrű uszodánkat, a több mint 20 000 kötetes könyvtárunkat, az iskolai rendezvényeknek, kulturális programoknak helyet adó aulánkat, melynek ékköve a Kovács Margit Kossuth-díjas művész, Győr díszpolgára által készített, városunk történetét bemutató10 képből álló kerámiarelief.

 Iskolánk névadója Móra Ferenc lett, akinek életműve időtállóan példaértékű gyermeknek, felnőttnek egyaránt.

 A Móra Ferenc Általános Iskolában 860 diák oktatását-nevelését 40 pedagógus kezdte meg 1973. szeptember 4-én. A diákok létszáma 3 év alatt 1725 főre emelkedett. A gyermekek tartósan magas létszáma miatt az elhelyezési gondokat egészen egyedi megoldásokkal sikerült megoldani: függönnyel kettéoszthatóvá kellett tenni a könyvtárat, az ebédlőben két osztály tanult délelőtt, 8 tanulócsoportot autóbusz szállított a város 4 iskolájába, 135 menzás a közeli Ady-iskolába járt ebédelni. Nagy terhet vett le az iskolavezetés válláról a „Kék Iskola” megnyitása 1976-ban, mivel közel 500 kisdiák ott folytathatta a tanulmányait.

 Iskolánk pedagógusai a kezdetektől fogva arra törekedtek, hogy a mennyiségi igények mellett a minőségi oktatás követelményeinek is megfeleljenek. A mórás pedagógusok kiemelt feladatuknak tartották és tartják ma is az ifjúság egészséges életmódra nevelését, figyeltek és ma is figyelnek a szabadidő tartalmas eltöltése megszervezésére.

 Különleges eseménynek számított a neves írókkal, költőkkel, hazai és külföldi sportolókkal való találkozás. A szakmai igényesség kezdetektől fogva mozgató rugója volt a „mórás” szemléletnek.

 Testnevelés, rajz és matematika tagozat indult a tehetséggondozás jegyében, amelyeket a kezdetektől kiegészítenek a színvonalasan működő szakkörök, érdeklődési körök (pl. néptánc, képzőművészet, irodalmi színpad, „Beszélni nehéz” kör, fafaragó kör, énekkar, sportkörök stb.).

Intézményünk a kezdetektől fogva maga mögött tudhatta a szülők támogatását. A felajánlott segítséget (az iskola szépítése, előadások tartása, kirándulások szervezése) az elismerten hatékonyan tevékenykedő szülői munkaközösség koordinálta. 

 Iskolánk sporttörténetének jelentős állomása volt 1975. december 7. Ekkor avatták fel a 30×16 m-es tornatermet a VI. Rába Kupa országos versenyével, amelyen a magyar tornasport legkiválóbb versenyzői (Egervári Márta, Magyar Zoltán) és edzői vettek részt.

 A japán női és férfi tornászválogatott látogatása tovább erősítette a tornasport népszerűségét, hatalmas motiváló erőt jelentett a Röck Samu által irányított tornász palántáknak és a testnevelés tagozatos diákoknak.

Természetesen a torna mellett a kézilabda, az atlétika és egyéb sportágak utánpótlás nevelésében is kiemelkedő szerepe volt iskolánknak a Rába ETO szakmai és anyagi támogatásával.

1977. március 26. a másik mérföldkő, amikor uszodánk ünnepélyes átadására került sor. Néhány év elteltével a „mórás” tornászok mellett a „mórás” úszók sikereire is büszke lehetett az iskola apraja-nagyja.

 A testnevelésórákon egyre nagyobb szerepet kapott az úszásoktatás, hamarosan pedig minden gyermek legalább heti egy alkalommal részt vett úszásórákon.

 A sportsikerek csúcsának tekinthető a Győrben megrendezett XIII. nyári úttörő olimpia (1977), amelyen 100 versenyzőnk 72 érmet szerzett.

 Büszkeséggel tölt el bennünket az, hogy iskolánk egykori diákjai közül többen a magyar sport  kiváló képviselői lettek. A „Mórások voltak…” sportemlékfal létrehozásával személyüket példaként állítjuk a mai ifjúság elé.

 A sikerek eléréséhez szükség volt az áldozatkész szülői hozzáállásra, az edzők kiváló szakmai munkájára és a sportegyesületek anyagi támogatására.

1987 szeptemberétől első évfolyamon a rajz, ötödik évfolyamon pedig a matematika tagozatos osztályokban indult meg a tehetségek gondozása, mely rendszer hamar népszerűvé vált a szülők körében.

 A rendszerváltást követően az orosz nyelv kötelező oktatásának eltörlésével fokozatosan megkezdődött az angol és a német nyelv oktatása is, kezdetben az általános iskola 1-2. osztályaiban szakköri keretek között.

 Az 1996. évi közoktatási törvény előírásainak megfelelően, az iskola egyéni profiljához igazodó helyi pedagógiai program tartalmazta a jól bevált testnevelés, rajz és matematika speciális képzés mellett az alsó tagozaton megkezdődő nyelvoktatást is.

A rendszerváltás az ifjúsági mozgalom jövőjét is befolyásolta. Az útkeresés évei után 1991-ben kezdte meg munkáját az iskolai Diákönkormányzat, amely szabadidős programjaival a mórás hagyományokat folytatja. Fontos feladatának tartja még a természet megszerettetését és az egészséges életmódra nevelést.

A nyolcvanas években bekövetkező demográfiai változások elérték a középiskolákat is. A megnövekedett gyermeklétszám újabb középiskolai osztályok indítását tette szükségessé. A tárgyi és személyi adottságok alapján a mi iskolánkra esett a választás, így 1989. szeptember 1-től 2 általános tantervű gimnáziumi osztályban kezdődhetett meg a tanítás. Nevünk Móra Ferenc Általános Iskola és Gimnázium névre változott. Iskolánk – a mórás hagyományoknak megfelelően – fontos feladatának tartja, hogy Győr város, a megye és a régió kiváló eredményeket felmutató, új megoldásokat kereső, a kor kihívásaihoz rugalmasan alkalmazkodó iskolája legyen.

Célunk az, hogy a hagyományos polgári értékrend mentén kötelesség- és tisztelettudó, becsületes, tudásvágyó, kreatív fiatalokat neveljünk. Sokat teszünk azért, hogy diákjaink kötődése erős legyen iskolájukhoz, kialakuljon bennük a „mórás” tudat.

A Mórában tanító pedagógusok a lelkiismeretes oktató-nevelő munka mellett kiemelt feladatnak tekintik a folyamatos önképzést, a pedagógiai-módszertani megújulást. A szakmai megújulás mellett azonban az elmúlt 15 évben is lényegesnek érezték tudásuk átadását az új generáció számára, ezért vállalták a tanító- és tanárjelöltek egy, majd két hónapos szakmai gyakorlatának vezetését. Egykori hallgatóink közül többen ma már kollégaként oktatnak-nevelnek tantestületünk tagjaként. Közreműködtünk új tanítási módszerek kipróbálásában, bemutató óráinkkal segítettük szakmai programok lebonyolítását, büszkén mutattuk meg módszerkultúránkat a városi bemutató tanítások alkalmával.

Folyamatosan kerestük az utat tanítványaink minél eredményesebb fejlesztése érdekében. Ezért vezettük be alsó tagozaton a „guruló” tanrendű képzést, amelynek lényege, hogy az osztály két tanítója megosztva tanítja a fő-és készségtárgyakat, és ellátnak mindketten napközis feladatokat is. Így a gyermekeket alaposabban megismerve, a rendelkezésre álló idővel jobban gazdálkodva tudják az egyéni képességfejlesztést megvalósítani.    

 

Képzési rendszerünket az állandóság és a megújulás egyszerre jellemzi.

2007-től az alapításunk óta töretlen sportsikereinknek köszönhetően intézményünk lett a MOB utánpótlás nevelést biztosító közoktatási típusú sportiskolai módszertani központ. Ennek megfelelően bevezethettük mindhárom tagozatunkon (alsó, felső, középiskola) az élsportolói képzést. Az itt végzett odaadó munkának és a sportegyesületekkel kialakított kiváló együttműködésnek köszönhetően három ifjúsági olimpikon érettségizett nálunk 2013-ban. (Farkasdi Ramóna, Varga Patrik, Lakatos Zsanett) Jelenleg is több különböző sportágakban kiválóan teljesítő diákunk áll eredmény hirdetéskor a dobogón. (Varga Dominik úszás, Homonnai Luca, Takács Tamara kajak-kenu)

Az általános iskola párhuzamos osztályaiban a vizuális képzés és a sportirányultság mellett az idegen nyelvi képzés kap kiemelt szerepet. Az alsó tagozat első osztályaiban a 2009/2010. tanévtől – a szülői elvárásoknak eleget téve – először az angol nyelvi képzés indult meg, egy évvel később pedig már a német nyelvi képzéssel bővítettük kínálatunkat.

 Az informatika oktatása 3 tanteremben, közel 100 számítógép segítségével már a 3. osztálytól megkezdődik. Az informatikaoktatás területén komoly előrelépést jelentett a legkorszerűbb berendezésekkel felszerelt három gépterem kialakítása. Középiskolásaink órarendi felkészítés mellett sajátíthatják el az ECDL vizsga követelményeit.

Fontosnak érezzük, hogy tanulóink megtalálják a tehetségük kibontakoztatásához leginkább illő tevékenységeket. Ennek fontos színterét jelentik a szakköri foglalkozások. A teljesség igénye nélkül néhány: logika, néptánc, sakk, zene,Manga, iskolaújság szerkesztése, fotózás. A felső tagozatos diákok tehetséggondozása mind a reál, mind a humán területen töretlenül folytatódik.

Nagy örömünkre szolgál, hogy év végén 60-70 diákunk kitűnő, 20-30 diákunk pedig jeles tanulmányi eredményt ér el. Azokról a diákokról sem feledkezünk meg, akik egy-egy tárgyból nyújtanak kimagasló eredményt. Ők a házi tanulmányi versenyeken mérhetik össze tudásukat először (pl. matematika, szépírás, helyesírási, vers-és prózamondó, szépkiejtési, szövegértési, fogalmazási, történelem és informatikai verseny, ének-és dalverseny), majd sikeres szereplés után a városi, megyei, területi vagy országos versenyeken képviselhetik iskolánkat. 

A Móra-iskola hírnevét öregbítik azok a városi versenyek, amelyeket az alsó és felső tagozatos tanulóknak szerveznek nevelőink. A versenyek magas színvonalát jelzi, hogy a gazdag városi kínálat mellett évről évre elégedetten távoznak és jelentkeznek újabb résztvevők. Hagyományainkat folytatva, de megújítva rendezzük meg minden évben a Móra Kincskereső Városi Irodalmi Vetélkedőt, továbbra is kedvelt az alsó tagozatos tanulók között a Városi Nyelvismerő, a Városi Rejtvényfejtő valamint „A mi világunk” környezetismereti verseny. A felső tagozat szervezésében zajló Angol Nyelvű Országismereti Verseny, valamint az Olimpiatörténeti Vetélkedő különleges színfoltja a városi versenyeknek.

A tehetséggondozás mellett nagy figyelmet fordítunk a tanulási és magatartási zavarral küzdő gyermekekre, akiknek a létszáma az évek során egyre növekszik. Az elmúlt 15 évben fokozatosan épült ki az a fejlesztő pedagógiai környezet, ami segíti a pedagógusok napi munkáját. Iskolánkban kezdetben fejlesztő pedagógus, ma már 3 gyógypedagógus végzi nagy szakértelemmel a rászoruló gyermekek fejlesztését, szoros kapcsolatban állva a pedagógusokkal, akik felzárkóztató (tehetséggondozó) órán egyénileg foglalkoznak a gyerekekkel.

Diákönkormányzatunk vezetői töretlen lelkesedéssel szervezik az ifjúság szabadidős programjait. Változatlanul élmények sokaságával gazdagodnak a diákok az őszi kirándulásokon, formálódnak közösséggé a papírgyűjtések alkalmával, vissza-visszatérnek a vándortáborozásokra, színvonalas farsangi bálokon szórakoznak a szülőkkel együtt.

Az elmúlt években új hagyományokat teremtettünk, amelyekkel célunk az volt, hogy szorosabbra fűzzük kapcsolatunkat a szülőkkel. Úgy gondoljuk, hogy a kötött találkozások (szülői értekezletek, fogadóórák) mellett a kötetlen találkozások alkalmat adnak egymás megismerésére, így eredményesebben tudunk együttműködni a gyermekek érdekében. Számtalan vidám hangulatról árulkodó fényképet őrzünk az adventi készülődésről, barkácsolásról; a családi napokról, ahol a szülők sütöttek-főztek; az egészségpiacokról, amelyre tanítványaink szülei mellett a lakótelepen élők is részt vehettek; vagy azokról a családi napokról, erdei iskolai programokról, amelyeket az osztályfőnökök szerveztek.

Meggyőződésünk szerint az iskolánkban zajló pedagógiai munka magas színvonalának elismerése az, hogy a 2013/2014. tanévben - a sok-sok éve 3 párhuzamos osztállyal induló első évfolyam után - 4 párhuzamos osztályban kezdhették meg tanulmányaikat a kis elsősök.

Jelentős esemény volt a Móra történetében, hogy 1993-ban sikeres érettségi vizsgát tett az első két gimnáziumi osztályunk.

 1994-től az általános tantervű osztály mellett humán-média, informatika és testnevelés tagozatos csoportokat indítottunk. Ezzel lehetőségünk lett az adott területek iránt érdeklődő fiatalok kiválasztására, emelt szintű speciális képzésre. Évről évre fokozódott az érdeklődés iskolánk iránt a továbbtanuló diákok körében.  A középiskolai képzés saját tanulóinknak is nagy lehetőséget biztosított, hogy iskolaváltás nélkül hat éves kortól az érettségiig eljuthassanak.

A középiskolai képzésre alapozva, a szombathelyi Tanárképző Főiskolával közösen kidolgoztuk a középfokú újságíróképzés központi programját, amely programot az Oktatási Minisztérium jóváhagyta és az 1998/99-es tanévben, elsőként az országban elindíthattuk az érettségire épülő középfokú újságíróképzést. A humán képzés az évek alatt jelentős változáson esett át, miután megkezdődött az együttműködés a Kisalföld megyei napilappal. A diákok megismerkedhettek az újságírás fortélyaival, MÓRASZÓSZ címmel pedig havonta ifjúsági mellékletet készíthettek.

Nagy örömünkre szolgál, hogy ma már a győri médiumokban itt végzett tanulónk dolgoznak. Munkánk eredményeképpen, szakmai kitüntetéssel büszkélkedhető tanítványaink is vannak.

A humán tagozat, az újságíró képzés, az 1992-ben alapított Móra Ferenc Novellaelemző és Fogalmazási Verseny mérföldkő volt a középiskola életében, hiszen nemcsak a környező megyékből, hanem a határon túlról is vonzza az irodalmat szerető versenyzőket.

Felhasználva a Berzsenyi Dániel Főiskolával kialakított szakmai kapcsolatot, velük szoros együttműködésben elindítottuk 2002-ben az érettségire épülő 2 éves felsőfokú intézményi kommunikátori OKJ-s képzést, valamint a győri Széchenyi Egyetemmel karöltve 2004-ben felvállaltuk a szintén felsőfokú jogi asszisztensi képzést is.

Ebben az évben kiépítettük a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. Intézményi modelljét. Munkánkat az OM kiválóra minősítette.

Ezzel a Móra a város egyetlen olyan intézménye lett, amelyben mindhárom képzési szint; az általános iskola, a gimnázium és a szakképzés egyaránt megtalálható.

A 2009/2010. Tanévtől új képzési forma, a szakiskolai küldő osztály működött iskolánkban, illetve elindult a felsőfokú újságíróképzés is.

2011-ben az Önkormányzat új oktatási koncepciója alapján megalakult a két iskolát és három óvodát egyesített Adyvárosi Főigazgatóság, melynek központja a Móra Ferenc Általános Iskola és Középiskola lett.

A 2011/2012.tanévtől sport-szakközépiskolai osztály indításával, a 2012/2013. tanévtől humán-média szakközépiskolai, 2013/2014. tanévtől kiadvány-szerkesztői szakközépiskolai osztállyal bővül középiskolánk kínálata, folytatva az intézményhez kötődő sportos és kommunikációs irányt.

2012-től az óvodák külön váltak, így a Főigazgatóság Móra Ferenc Általános és Középiskolával, valamint a Fekete István Általános Iskolával működött tovább. 2013. január elseje óra a KLIK Intézményfenntartó Központhoz tartozunk, Adyvárosi Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola néven. 

A 2015/16-os tanévben a kiadványszerkesztői szakközépiskolai osztályunkban érettségizett tanulóinknak biztosítottuk a lehetőséget, hogy a 13. évfolyamot elvégezve szakmai végzettséggel hagyják el iskolánkat.

2016. szeptember 1. óta a Nemzeti Köznevelési törvény értelmében iskolánk neve Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnáziumra változott. Ettől a tanévtől kezdve a sport-szakgimnáziumi osztályunknak is felkínáltuk a 13. évfolyam elvégzésének lehetőségét, ahol sportedzői szakképesítést szerezhetnek.

2017. augusztus 1-jétől fenntartóváltás történt iskolánk életében. Azóta a Győri Szolgáltatási SZC-hez tartozunk, ezért nevünk a Győri Szolgáltatási SZC Móra Ferenc Általános Iskolája és Szakgimnáziumára változott. 2018. szeptember elsejétől kezdve, hangsúlyozva iskolánk hagyományos sportképzését, nevünk Győri Szolgáltatási SZC Móra Ferenc Sportiskolai Általános Iskolája és Szakgimnáziumára bővült.

Ennek megfelelően képzésünk is átalakult. A Sport ágazati szakgimnáziumi osztályunk kimenete a 13. évfolyamon fitness-wellness instruktor. Mellék-szakképesítésként pedig a regeneráló balneoterápiás masszőrt, illetve a sportmenedzsment ismereteket választhatják diákjaink.

A másik szakgimnáziumi osztályunk képzése a Nyomdaipar ágazathoz került, ezért az idejelentkező tanulóknak a nyomdaipari technikusi szakképesítést kínáljuk. Mellék-szakképesítésként a digitális kép- és szövegszerkesztő,illetve a webdesign –fotó ismereteket ajánljuk.

Iskolánkban mindig fontos szerepet kapott a sajátos helyi szokások, hagyományok kialakítása, ápolása.

A 29 év alatt sikerült a középiskolában is olyan rendezvényeket szervezni, szép hagyományokat kialakítani, amelyek gyarapítják tanulóink közösséghez való kötődésének tudatát és a sajátos „mórás” érzéseit.  A kedves, tanárnak-diáknak felüdülést jelentő diákdiri választások, a DÖK-szervezte kirándulások, elegáns, szép szalagavatók, a 8. osztályosokkal közös Mikulás-partik és nem utolsó sorban a meghitt, fennkölt ballagások, mind összetartóbbá kovácsolta a középiskolás kollégákat és tanulókat is.

 Úgy érezzük, hogy a színvonalas, családias hangulatú, a tanulót a középpontba helyező munkánk eredményét igazolja, az évről évre nagy számmal hozzánk jelentkező továbbtanuló diákok ragaszkodása, szeretete.

45 éve a Móra-iskola Győr város és az ország egyik legmodernebb intézménye volt. Az idő azonban lassan eljárt felette, időszerűvé vált a korszerűsítése, felújítása. Az uszodánk 1997-es felújítása után 2003-ban újabb, jelentős korszerűsítésen esett át. Az épület pedig 2012-ben újult meg európai uniós pályázat eredményeként. Így ma egy energetikailag teljesen felújított iskolába léphetünk be nap mint nap. A belső felújítás is megkezdődött az elmúlt években: a kollégák, sőt a családtagok is segítettek abban, hogy 2012 szeptemberében esztétikus, tiszta tantermekben kezdődhetett meg a tanítás: teljesen megújult az ebédlőnk, új burkolatot kaptak a folyosók, szülői felajánlásokkal és a szülői munkaközösség támogatásával megszépült az aula. A tantermek festését vállalkozó szellemű apukák segítségével valósíthattuk meg. A bútorzat cseréje is megkezdődött: a tanári szobában megtörtént, a tanteremben megkezdődött, amelyhez szülői felajánlást is kapott iskolánk.

Iskolánkat történetében számtalan elismerés, siker érte. Az egyik legjelentősebbet, amire nagyon büszkék vagyunk, 2017. március 15-én kaptuk. A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése intézményünknek a PRO URBE GYŐR díjat adományozta.

A közoktatásban is jelentős változások kezdődtek a 2012/2013-as tanévben. A pedagógus társadalmat és az oktatást érintő változások napjainkban is zajlanak. A nagy horderejű kérdések mellett – iskolánk névadója, a kitűnő író és nagyszerű pedagógus szellemiségéhez hűen - minden kolléga arra törekedett és törekszik, hogy az oktató-nevelő munka továbbra is magas színvonalú legyen, hogy a szülők és a gyermekek lehetőleg zökkenőmentesen éljék meg a változásokat.

Mindenkivel, aki a 45 év alatt a Mórához kötődött, közösen valljuk:

„ A mórás szív másként dobog!”