Iskolánk története (régi)
Intézményünk 1973 szeptemberében nyitotta meg kapuit Győr első lakótelepén, Adyvárosban.
A 30 000 lakosú városrész 24 tantermes általános iskolája Győr legnagyobb és legmodernebb oktatási intézménye volt, melynek tervezésekor Rosta János építész a hazai és nemzetközi iskolaépítési tapasztalatokat tanulmányozva, a pedagógiai igényeket, a célszerűséget és a harmóniát szem előtt tartva olyan létesítményt tervezett, amelyre ma is rácsodálkoznak a hozzánk látogató vendégek.
Büszkén mutatjuk a hozzánk látogatóknak karzatos tornatermünket, a 25 méteres feszített víztükrű uszodánkat, a több mint 20 000 kötetes könyvtárunkat, az iskolai rendezvényeknek, kulturális programoknak helyet adó aulánkat, melynek ékköve a Kovács Margit Kossuth-díjas művész, Győr díszpolgára által készített, városunk történetét bemutató10 képből álló kerámiarelief.
Iskolánk névadója Móra Ferenc lett, akinek életműve időt állóan példa értékű gyermeknek, felnőttnek egyaránt.
A Móra Ferenc Általános Iskolában 860 diák oktatását-nevelését 40 pedagógus kezdte meg 1973. szeptember 4-én. A diákok létszáma 3 év alatt 1725 főre emelkedett. A gyermekek tartósan magas létszáma miatt az elhelyezési gondokat egészen egyedi megoldásokkal sikerült megoldani: függönnyel kettéoszthatóvá kellett tenni a könyvtárat, az ebédlőben két osztály tanult délelőtt, 8 tanulócsoportot autóbusz szállított a város 4 iskolájába, 135 menzás a közeli Ady-iskolába járt ebédelni. Nagy terhet vett le az iskolavezetés válláról a „Kék Iskola” megnyitása 1976-ban, mivel közel 500 kisdiák ott folytathatta a tanulmányait.
Iskolánk pedagógusai a kezdetektől fogva arra törekedtek, hogy a mennyiségi igények mellett a minőségi oktatás követelményeinek is megfeleljenek. A mórás pedagógusok kiemelt feladatuknak tartották és tartják ma is az ifjúság egészséges életmódra nevelését, figyeltek és ma is figyelnek a szabadidő tartalmas eltöltése megszervezésére.
Különleges eseménynek számított a neves írókkal, költőkkel, hazai és külföldi sportolókkal való találkozás. A szakmai igényesség kezdetektől fogva mozgató rugója volt a „mórás” szemléletnek.
Testnevelés, rajz és matematika tagozat indult a tehetséggondozás jegyében, amelyeket a kezdetektől kiegészítenek a színvonalasan működő szakkörök, érdeklődési körök (pl. néptánc, képzőművészet, irodalmi színpad, „Beszélni nehéz” kör, fafaragó kör, énekkar, sportkörök stb.).
Intézményünk a kezdetektől fogva maga mögött tudhatta a szülők támogatását. A felajánlott segítséget (az iskola szépítése, előadások tartása, kirándulások szervezése) az elismerten hatékonyan tevékenykedő szülői munkaközösség koordinálta.
„Sok kicsi sokra megy!” – papírgyűjtés a szülők közreműködésével
Iskolánk sporttörténetének jelentős állomása volt 1975. december 7. Ekkor avatták fel a 30×16 m-es tornatermet a VI. Rába Kupa országos versenyével, amelyen a magyar tornasport legkiválóbb versenyzői (Egervári Márta, Magyar Zoltán) és edzői vettek részt.
A japán női és férfi tornászválogatott látogatása tovább erősítette a tornasport népszerűségét, hatalmas motiváló erőt jelentett a Röck Samu által irányított tornász palántáknak és a testnevelés tagozatos diákoknak.
Természetesen a torna mellett a kézilabda, az atlétika és egyéb sportágak utánpótlás nevelésében is kiemelkedő szerepe volt iskolánknak a Rába ETO szakmai és anyagi támogatásával.
1977. március 26. a másik mérföldkő, amikor uszodánk ünnepélyes átadására került sor. Néhány év elteltével a „mórás” tornászok mellett a „mórás” úszók sikereire is büszke lehetett az iskola apraja-nagyja.
A testnevelésórákon egyre nagyobb szerepet kapott az úszásoktatás, hamarosan pedig minden gyermek legalább heti egy alkalommal részt vett úszásórákon.
A sportsikerek csúcsának tekinthető a Győrben megrendezett XIII. nyári úttörő olimpia (1977), amelyen 100 versenyzőnk 72 érmet szerzett.
Büszkeséggel tölt el bennünket az, hogy iskolánk egykori diákjai közül többen a magyar sport
kiváló képviselői lettek. A „Mórások voltak…” sportemlékfal létrehozásával személyüket példaként állítjuk a mai ifjúság elé.
A sikerek eléréséhez szükség volt az áldozatkész szülői hozzáállásra, az edzők kiváló szakmai munkájára és a sportegyesületek anyagi támogatására.
1987 szeptemberétől első évfolyamon a rajz, ötödik évfolyamon pedig a matematika tagozatos osztályokban indult meg a tehetségek gondozása, mely rendszer hamar népszerűvé vált a szülők körében.
A rendszerváltást követően az orosz nyelv kötelező oktatásának eltörlésével fokozatosan megkezdődött az angol és a német nyelv oktatása is, kezdetben az általános iskola 1-2. osztályaiban szakköri keretek között.
Az 1996. évi közoktatási törvény előírásainak megfelelően, az iskola egyéni profiljához igazodó helyi pedagógiai program tartalmazta a jól bevált testnevelés, rajz és matematika speciális képzés mellett az alsó tagozaton megkezdődő nyelvoktatást is.
A rendszerváltás az ifjúsági mozgalom jövőjét is befolyásolta. Az útkeresés évei után 1991-ben kezdte meg munkáját az iskolai Diákönkormányzat, amely szabadidős programjaival a mórás hagyományokat folytja. Fontos feladatának tartja még a természet megszerettetését és az egészséges életmódra nevelést.
DÖK-nap a Bakonyban
A nyolcvanas években bekövetkező demográfiai változások elérték a középiskolákat is. A megnövekedett gyermeklétszám újabb középiskolai osztályok indítását tette szükségessé. A tárgyi és személyi adottságok alapján a mi iskolánkra esett a választás, így 1989. szeptember 1-től 2 általános tantervű gimnáziumi osztályban kezdődhetett meg a tanítás. Nevünk Móra Ferenc Általános Iskola és Gimnázium névre változott.
Iskolánk – a mórás hagyományoknak megfelelően – fontos feladatának tartja, hogy Győr város, a megye és a régió kiváló eredményeket felmutató, új megoldásokat kereső, a kor kihívásaihoz rugalmasan alkalmazkodó iskolája legyen.
Célunk az, hogy a hagyományos polgári értékrend mentén kötelesség- és tisztelettudó, becsületes, tudásvágyó, kreatív fiatalokat neveljünk. Sokat teszünk azért, hogy diákjaink kötődése erős legyen iskolájukhoz, kialakuljon bennük a „mórás” tudat.
A Mórában tanító pedagógusok a lelkiismeretes oktató-nevelő munka mellett kiemelt feladatnak tekintik a folyamatos önképzést, a pedagógiai-módszertani megújulást. A szakmai megújulás mellett azonban az elmúlt 15 évben is lényegesnek érezték tudásuk átadását az új generáció számára, ezért vállalták a tanító- és tanárjelöltek egy, majd két hónapos szakmai gyakorlatának vezetését. Egykori hallgatóink közül többen ma már kollégaként oktatnak-nevelnek tantestületünk tagjaként. Közreműködtünk új tanítási módszerek kipróbálásában, bemutató óráinkkal segítettük szakmai programok lebonyolítását, büszkén mutattuk meg módszerkultúránkat a városi bemutató tanítások alkalmával.
Folyamatosan kerestük az utat tanítványaink minél eredményesebb fejlesztése érdekében. Ezért vezettük be alsó tagozaton a „guruló” tanrendű képzést, amelynek lényege, hogy az osztály két tanítója megosztva tanítja a fő-és készségtárgyakat, és ellátnak mindketten napközis feladatokat is. Így a gyermekeket alaposabban megismerve, a rendelkezésre álló idővel jobban gazdálkodva tudják az egyéni képességfejlesztést megvalósítani.
Képzési rendszerünket az állandóság és a megújulás egyszerre jellemzi.
A rajz emelt szintű osztályokban, amelyeket a 2013/2014. tanévtől rajz és vizuális kultúra képzésnek nevezünk, továbbra is a tanulók kreativitását, esztétikai érzékét fejlesztjük. Számtalan rajzpályázaton bizonyították és bizonyítják tanítványaink tehetségüket, öregbítik iskolánk hírnevét.
Bemutató rajzóra a 8. b osztályban
A testnevelés emelt szintű osztályokban folytatott képzés a 2007/2008-as tanévtől alapjaiban változott meg. Sikeres pályázat eredményeként a NUPI (NUSI), ma MOB módszertani programjára épül a testnevelés oktatása, mindhárom tagozatunkon (alsó, felső, középiskola) bevezethettük az élsportolói képzést. Sportiskolai módszertani központként működünk, a MOB anyagi támogatásával.
Zsonglőrködés a labdával az élsportolói 2. c osztályban
Az általános iskola párhuzamos osztályaiban a vizuális képzés és a sportirányultság mellett az idegen nyelvi képzés kap kiemelt szerepet. Az alsó tagozat első osztályaiban a 2009/2010. tanévtől - a szülői elvárásoknak eleget téve – először az angol nyelvi képzés indult meg, egy évvel később pedig már a német nyelvi képzéssel bővítettük kínálatunkat.
Az informatika oktatása 3 tanteremben, közel 100 számítógép segítségével már a 3. osztálytól megkezdődik.
Fontosnak érezzük, hogy tanulóink megtalálják a tehetségük kibontakoztatásához leginkább illő tevékenységeket. Ennek fontos színterét jelentik a szakköri foglalkozások. A teljesség igénye nélkül néhány: logika, néptánc, sakk, zene. A felső tagozatos diákok tehetséggondozása mind a reál, mind a humán területen töretlenül folytatódik.
Nagy örömünkre szolgál, hogy év végén 60-70 diákunk kitűnő, 20-30 diákunk pedig jeles tanulmányi eredményt ér el. Azokról a diákokról sem feledkezünk meg, akik egy-egy tárgyból nyújtanak kimagasló eredményt. Ők a házi tanulmányi versenyeken mérhetik össze tudásukat először (pl. matematika, szépírás, helyesírási, vers-és prózamondó, szépkiejtési, szövegértési, fogalmazási, történelem és informatikai verseny, ének-és dalverseny), majd sikeres szereplés után a városi, megyei, területi vagy országos versenyeken képviselhetik iskolánkat.
A Móra-iskola hírnevét öregbítik azok a városi versenyek, amelyeket az alsó és felső tagozatos tanulóknak szerveznek nevelőink. A versenyek magas színvonalát jelzi, hogy a gazdag városi kínálat mellett évről évre elégedetten távoznak és jelentkeznek újabb résztvevők. Hagyományainkat folytatva, de megújítva rendezzük meg minden évben a Móra Kincskereső Városi Irodalmi Vetélkedőt, továbbra is kedvelt az alsó tagozatos tanulók között a Városi Nyelvismerő, a Városi Rejtvényfejtő valamint „A mi világunk” környezetismereti verseny. A felső tagozat szervezésében zajló Angol Nyelvű Országismereti Verseny, valamint az Olimpiatörténeti Vetélkedő különleges színfoltja a városi versenyeknek. Iskolánk sport iránti elkötelezettségét tükrözi a kosárlabdázó diákok számára szervezett KÁCIÓ Kupa.
Olimpiatörténeti vetélkedő az aulában
A tehetséggondozás mellett nagy figyelmet fordítunk a tanulási és magatartási zavarral küzdő gyermekekre, akiknek a létszáma az évek során egyre növekszik. Az elmúlt 15 évben fokozatosan épült ki az a fejlesztő pedagógiai környezet, ami segíti a pedagógusok napi munkáját. Iskolánkban kezdetben fejlesztő pedagógus, ma már 2 gyógypedagógus végzi nagy szakértelemmel a rászoruló gyermekek fejlesztését, szoros kapcsolatban állva a pedagógusokkal, akik felzárkóztató (tehetséggondozó) órán egyénileg foglalkoznak a gyerekekkel.
Diákönkormányzatunk vezetői töretlen lelkesedéssel szervezik az ifjúság szabadidős programjait. Változatlanul élmények sokaságával gazdagodnak a diákok az őszi kirándulásokon, formálódnak közösséggé a papírgyűjtések alkalmával, vissza-visszatérnek a vándortáborozásokra, színvonalas farsangi bálokon szórakoznak a szülőkkel együtt.
Az elmúlt években új hagyományokat teremtettünk, amelyekkel célunk az volt, hogy szorosabbra fűzzük kapcsolatunkat a szülőkkel. Úgy gondoljuk, hogy a kötött találkozások (szülői értekezletek, fogadóórák) mellett a kötetlen találkozások alkalmat adnak egymás megismerésére, így eredményesebben tudunk együttműködni a gyermekek érdekében. Számtalan vidám hangulatról árulkodó fényképet őrzünk az adventi készülődésről, barkácsolásról; a családi napokról, ahol a szülők sütöttek-főztek; az egészségpiacokról, amelyre tanítványaink szülei mellett a lakótelepen élők is részt vehettek; vagy azokról a családi napokról, erdei iskolai programokról, amelyeket az osztályfőnökök szerveztek.
Meggyőződésünk szerint az iskolánkban zajló pedagógiai munka magas színvonalának elismerése az, hogy a 2013/2014. tanévben - a sok-sok éve 3 párhuzamos osztállyal induló első évfolyam után - 4 párhuzamos osztályban kezdhették meg tanulmányaikat a kis elsősök.
Együtt köszöntjük a jubileumi tanévet 2013. szeptember 2-án
A Móra Ferenc Általános Iskola 1989. szeptember elsejétől 54 tanulóval két általános tantervű gimnáziumi osztályt indított. Intézményünk neve Móra Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumra változott.
Jelentős esemény volt a Móra történetében, hogy 1993-ban sikeres érettségi vizsgát tett az első két gimnáziumi osztályunk.
1994-től az általános tantervű osztály mellett humán-média, informatika és testnevelés tagozatos csoportokat indítottunk. Ezzel lehetőségünk lett az adott területek iránt érdeklődő fiatalok kiválasztására, emelt szintű speciális képzésre. Évről évre fokozódott az érdeklődés iskolánk iránt a továbbtanuló diákok körében. A középiskolai képzés saját tanulóinknak is nagy lehetőséget biztosított, hogy iskolaváltás nélkül hat éves kortól az érettségiig eljuthassanak.
A középiskolai képzésre alapozva, a Szombathelyi Tanárképző Főiskolával közösen kidolgoztuk a középfokú újságíróképzés központi programját, amely programot az Oktatási Minisztérium jóváhagyta és az 1998/99-es tanévben, elsőként az országban elindíthattuk az érettségire épülő középfokú újságíróképzést. A humán képzés az évek alatt jelentős változáson esett át, miután megkezdődött az együttműködés a Kisalföld megyei napilappal. A diákok megismerkedhettek az újságírás fortélyaival, MÓRASZÓSZ címmel pedig havonta ifjúsági mellékletet készíthettek.
Nagy örömünkre szolgál, hogy ma már a győri médiumokban itt végzett tanulónk dolgoznak. Munkánk eredményeképpen, szakmai kitüntetéssel büszkélkedhető tanítványaink is vannak.
A humán tagozat, az újságíró képzés, az 1992-ben alapított Móra Ferenc Novellaelemző és Fogalmazási Verseny mérföldkő volt a középiskola életében, hiszen nemcsak a környező megyékből, hanem a határon túlról is vonzza az irodalmat szerető versenyzőket.
Munkában a zsűri – értékeli a novellaelemző verseny pályaműveit
Felhasználva a Berzsenyi Dániel Főiskolával kialakított szakmai kapcsolatot, velük szoros együttműködésben elindítottuk 2002-ben az érettségire épülő 2 éves felsőfokú intézményi kommunikátori OKJ-s képzést, valamint a győri Széchenyi Egyetemmel karöltve 2004-ben felvállaltuk a szintén felsőfokú jogi asszisztensi képzést is.
Ezzel a Móra a város egyetlen olyan intézménye lett, amelyben mindhárom képzési szint; az általános iskola, a gimnázium és a szakképzés egyaránt megtalálható.
A 2011/2012.tanévtől sport-szakközépiskolai osztály indításával, a 2012/2013. tanévtől humán-média szakközépiskolai, 2013/2014. tanévtől kiadvány-szerkesztői szakközépiskolai osztállyal bővül középiskolánk kínálata, folytatva az intézményhez kötődő sportos és kommunikációs irányt.
A középiskola 25 éves fennállása óta nagyon sok fiatal tett sikeres érettségi vizsgát, sokan tanultak tovább különböző felsőoktatási intézményben.
Iskolánkban mindig fontos szerepet kapott a sajátos helyi szokások, hagyományok kialakítása, ápolása.
A negyedszázad alatt sikerült a középiskolában is olyan rendezvényeket szervezni, szép hagyományokat kialakítani, amelyek gyarapítják tanulóink közösséghez való kötödésének tudatát és a sajátos „mórás” érzéseit. A kedves, tanárnak-diáknak felüdülést jelentő diákdiri választások, a DÖK szervezte kirándulások, elegáns, szép szalagavatók, a 8. osztályosokkal közös Mikulás-partik és nem utolsó sorban a meghitt, fennkölt ballagások, mind összetartóbbá kovácsolta a középiskolás kollégákat és tanulókat is.
Informatika nap három dimenzióban – a középiskolásoknak
Úgy érezzük, hogy a színvonalas, családias hangulatú, a tanulót a középpontba helyező munkánk eredményét igazolja, az évről évre nagy számmal hozzánk jelentkező továbbtanuló diákok ragaszkodása, szeretete.
40 éve a Móra-iskola Győr város és az ország egyik legmodernebb intézménye volt. Az idő azonban lassan eljárt felette, időszerűvé vált a korszerűsítése, felújítása. Az uszodánk 1997-es felújítása után 2003-ban újabb, jelentős korszerűsítésen esett át. Az épület pedig 2012-ben újult meg európai uniós pályázat eredményeként. Így ma egy energetikailag teljesen felújított iskolába léphetünk be nap mint nap. A belső felújítás is megkezdődött az elmúlt években: a kollégák, sőt a családtagok is segítettek abban, hogy 2012 szeptemberében esztétikus, tiszta tantermekben kezdődhetett meg a tanítás: teljesen megújult az ebédlőnk, új burkolatot kaptak a folyosók, szülői felajánlásokkal és a szülői munkaközösség támogatásával megszépült az aula. A tantermek festését vállalkozó szellemű apukák segítségével valósíthattuk meg. A bútorzat cseréje is megkezdődött: a tanári szobában megtörtént, a tanteremben megkezdődött, amelyhez szülői felajánlást is kapott iskolánk.
Iskolánk neve 2016 szeptembere óta: Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnázium.
A közoktatásban is jelentős változások kezdődtek a 2012/2013-as tanévben. A pedagógus társadalmat és az oktatást érintő változások napjainkban is zajlanak. A nagy horderejű kérdések mellett – iskolánk névadója, a kitűnő író és nagyszerű pedagógus szellemiségéhez hűen - minden kolléga arra törekedett és törekszik, hogy az oktató-nevelő munka továbbra is magas színvonalú legyen, hogy a szülők és a gyermekek lehetőleg zökkenőmentesen éljék meg a változásokat.